A Gaztelugatxe szigetecske a szárazföldről nézve, a csúcsán a kis remetekápolnával, a vízvonalnál sziklaívekkel

A gaztelugatxei remetekápolna: történelem, legendák és ünnepnapok

Közzétéve 2026. november 15. · Független útikalauz

A San Juan de Gaztelugatxe tetején álló remetekápolna sokkal régebbi, mint amilyennek látszik. Az első templom a sziklán feltehetően a 9. századból való; a 12. században kolostor lett, a 14. század háborúiban erőd, a 16. században kalózok célpontja, és sokszor leégett, majd újjáépült, legutóbb egy 1978-as tűzvész után. Ma is élő istentiszteleti hely, amely Bermeo halászaihoz és a környező falvakhoz kötődik, és vannak ünnepnapok, amikor a helyiek ezrével járják végig az ösvényt. Ez az útmutató ezt a történetet meséli el, és megmutatja, mit jelent mindez a látogatásodra nézve: mit látsz a csúcson, milyen hagyományok állnak a harang és a lábnyom mögött, és az év mely napjai tartoznak a helyiekhez.

A remetekápolna röviden

  • Védőszent: Keresztelő Szent János; a Wikipédia szerint a kis templomot Szent János fővétele tiszteletére nevezték el.
  • Eredet: az első remetelak feltehetően a 9. századból való, és a 12. században kolostor lett belőle.
  • A mai épület: nem az eredeti. Csaták és tűzvészek miatt sokszor újjá kellett építeni, legutóbbi nagy újjáépítése 1983-ban fejeződött be.
  • Település: San Juan de Gaztelugatxe Bermeóhoz tartozik, bár Bakióhoz van közelebb, egyházi szempontból pedig a bakiói San Pelayo plébániához.
  • Feljutás: egy kőhíd és egy 241 lépcsőfokos lépcső köti össze a szigetecskét a parttal.
  • Misenapok: június 24., július 31., augusztus 29. és december 30.

Mit jelent a név

A név elárulja, hogyan látták mindig az emberek ezt a sziklát. A tartományi önkormányzat szerint a Gaztelugatxe a Gaztelu-aitz, azaz „várszikla” kifejezésből eredhet. Egy 1053-as oklevél Sancti Johannis de Castiellónak, vagyis a Vár Szent Jánosának nevezi a remetekápolnát, amikor Íñigo López, Bizkaia ura és felesége, Toda Ortiz a San Juan de la Peña-i kolostornak adományozta. Akár volt itt valaha vár a szó szokásos értelmében, akár nem, a szigetecske fekvése természetes erősséggé tette, és annak is használták.

Remetelak, aztán kolostor

Az első remetelakot a sziklán feltehetően a 9. században építették, és a 12. században kolostor lett belőle. A teraszon és a remetekápolna belsejében 9. és 12. századi középkori sírokat találtak, vagyis a helyet jóval azelőtt használták, hogy a lépcső híressé vált volna.

A kolostor nem maradt fenn sokáig. A Baszk Turisztikai Hivatal szerint két évszázaddal azután, hogy kolostorrá vált, a szerzetesek elhagyták, és minden értéket magukkal vittek.

Néha olvasni, hogy a remetekápolnát a templomosok alapították. Bizkaia turisztikai oldala megismétli ezt a hagyományt, de a Wikipédia rámutat, hogy ez lehetetlen: a rendet csak 1119-ben alapították, a templomot pedig már korábbi iratok is említik.

Erőd a tengeren

A szigetecske nemcsak az imádság helye volt. A tartományi önkormányzat szerint a remetekápolnának védelmi szerepe is volt, a Bizkaiai Uradalom hatalmát óvta. Leghíresebb pillanata 1334-ben jött el, amikor XI. Alfonz kasztíliai király ostrom alá vette Gaztelugatxét, hogy elfogja Juan Núñez de Larát, aki más bizkaiai lovagokkal együtt tartotta a sziklát. A védők több mint egy hónapig kitartottak a támadásokkal szemben.

A korabeli királyi krónika, amelyet az önkormányzat idéz, nagyon erősnek írja le a sziklát, amelyet egyetlen szűk bejárat kivételével mindenhol tenger vesz körül, és feljegyzi, hogy a király, amíg ott volt, nem tudta bevenni. Ha ma a hídon állsz, könnyű megérteni, miért: csak egyetlen út vezet fel, és az nagyon keskeny.

Az ostrom Bermeón is nyomot hagyott. 1334-ben, Gaztelugatxe ostroma idején XI. Alfonz elrendelte, hogy Bermeót fallal vegyék körül; ennek a falnak a San Juan kapujánál kezdődött a régi út Gaztelugatxe felé.

Kalózok és tűzvészek

Egy elszigetelt, tenger ostromolta szikla óhatatlanul vonzotta a fosztogatókat, akik kincset sejtettek odabent. A tartományi önkormányzat szerint a 16. század végén az angol kalóz, Sir Francis Drake állítólag felgyújtotta a remetekápolnát, La Rochelle-i hugenották pedig elfoglalták Izarót és Gaztelugatxét, mindent elraboltak, amit találtak, és a remetét a szikláról a mélybe vetették. A részletekben a beszámolók eltérnek: Bizkaia turisztikai oldala 1596-ra teszi Drake támadását, és azt írja, hogy az emberei megölték a remetét.

A legutóbbi katasztrófa jóval közelebb van hozzánk. Az önkormányzat feljegyzése szerint 1978-ban a remetekápolnát felgyújtották, és az elpusztult, legutóbbi nagy újjáépítése pedig 1983-ban fejeződött be. Amit ma a csúcson látsz, az ez az újjáépített templom, egy olyan helyen, amelyet korábban is sokszor újjáépítettek.

A környező partnak saját háborús története is van. A Matxitxako-fok előtt 1937. március 5-én vívott tengeri csatában a Baszk Haditengerészet 35 tengerésze halt meg a felkelők Canarias cirkálója elleni harcban.

A halászok szentje

San Juan de Gaztelugatxe mindenekelőtt a tengerhez tartozik. Bizkaia turisztikai oldala leírja a bent található fogadalmi ajándékokat: a tengerből megmenekült tengerészek felajánlásait, felajánlásként otthagyott hajómodelleket és hajótörés előtt álló hajókat ábrázoló festményeket.

Bermeo halászhajói ma is a vízről tisztelegnek a szent előtt. A tonhalszezon kezdetén a halászok és a neskatillák, vagyis a kikötőben dolgozó asszonyok Gaztelugatxéhez mennek, hogy jó egészséget, jó időt és jó fogást kérjenek. A szertartást a tengeren is elvégzik: a hajók a szerencséért háromszor bal felé és háromszor jobb felé megkerülik Gaztelugatxét, és a tartományi önkormányzat szerint ugyanez történik, amikor egy új hajót vízre bocsátanak.

A veszély valódi volt. A közeli Matxitxako-fok előtt 1878 nagyszombatján, délben egy hurrikán 14 hajót és 3 kisebb csónakot borított fel, és 85 bermeói tengerész fulladt a vízbe. 1912. augusztus 12-ről 13-ra virradó éjjel egy galerna nevű vihar 116 bermeói ember életét követelte. Ennek fényében a remetekápolnában függő hajómodellek nem puszta díszek.

A harang és a lábnyom

A lépcső tetején két hagyomány fogad.

A harang. A hagyomány szerint háromszor kell megkongatnod a remetekápolna harangját a szerencséért és a gonosz szellemek elűzéséért. Forgalmas napokon sorra számíts.

A lábnyom. A legenda szerint Keresztelő Szent János mindössze három lépéssel jutott el Bermeóból a remetekápolnához, és négy lábnyomot hagyott maga után: a bermeói San Juan boltív alatt, az Itsasalde tanya mellett, a Burgoa-magaslaton és az utolsó lépcsőfokon a remetekápolna előtt. Az utolsó lépcsőfokon lévő nyomot láthatod is, és a tartományi önkormányzat szerint egy bevésett „San Juan” felirat van rajta. Bermeo turisztikai oldala hozzáteszi, hogy akinek a lába belefér a nyomába, annak az év hátralévő részében nem lesz tyúkszeme; Bizkaia turisztikai oldala szerint megérinteni szerencsét hoz.

Más hiedelmek is kötődnek a helyhez. Az önkormányzat szerint a hívők fejfájásra kérnek segítséget, és ilyenkor egy txapelát (baszk sapkát) vagy egy zsebkendőt hagynak itt, de alvászavarra vagy gyermekáldásért is fohászkodnak, utóbbi esetben babaruhát hagynak Szent Anna képe lábánál.

A tenger alatti Szűz Mária

A remetekápolna történetének egy része a víz alatt van. 1963-ban a Begoñai Szűz Mária, Bizkaia védőszentjének szobrát a tengerfenékre helyezték, a szigetecske lábánál lévő egyik természetes ív alá. A Wikipédia szerint 10 méter mélyen van, búvárok kezdeményezésére tették oda. Az ösvényről nem látod, de a tenger alatti Szűz Mária másolata megtalálható a bermeói San Francisco templomban, és június 24-én virágokat ajánlanak fel a szobornak.

Fontos, hogy a természeti emlék területén ma már tilos a búvárkodás, és a kagyló- és tengeri herkentyűgyűjtés is.

Az év ünnepnapjai

Több ünnep része egy, a környező falvakból induló látogatás a remetekápolnához, és mindegyik más-más közösséghez tartozik.

Dátum Ünnep Kik jönnek
Június 24. Keresztelő Szent János Hagyományos zarándoklat (romería), Bermeóban különösen népszerű
Július 31. Loyolai Szent Ignác Zarándoklat Arrieta faluból
Augusztus 29. San Juan Degollado Zarándoklat Bakióból; Bermeo tanácsa is eljön
December 30. Évzáró mise Helyi hívők

Június 24. a legnagyobb ünnep. Bermeo turisztikai oldala szerint a baszk tengerparton Gaztelugatxe a zarándokok által leglátogatottabb hely, és június 24. a legfontosabb nap. A tartományi önkormányzat tömegekről ír, amelyek azért zarándokolnak ide, hogy fogadalmukat teljesítsék, vagy egyszerűen hálát adjanak a szentnek.

Augusztus 29-ének a vallási mellett közéleti oldala is van. Nagyjából a 17. századtól Bermeo városi tanácsa körmenetben vonult Gaztelugatxéhez, Izaróhoz és Demikuhoz, hogy kinyilvánítsa joghatóságát, és a tanács ma is minden évben augusztus 29-én kimegy Gaztelugatxéhez. Ugyanezen a napon érkezik a zarándoklat Bakióból, ahol ilyenkor tartják a San Juan Degollado ünnepségeket.

Misét néhány további napon is tartanak a remetekápolnában. A tartományi önkormányzat Szent János ünnepén kívül kettőt említ, július 31-ét és december 30-át, Bermeo turisztikai oldala viszont a bermeói városi tanács körmenetének napját is beszámítja, és négy misenapot sorol fel: június 24., július 31., augusztus 29. és december 30.

Érdemes ünnepnapon menni?

Valószínűleg nem, hacsak nem éppen az ünnep miatt mész. A tartományi önkormányzat június 24-ét, július 31-ét, augusztus 29-ét, augusztus 31-ét és december 30-át a helyi társadalmi és kulturális ünnepségeknek tartja fenn, és azt kéri a turistáktól, hogy ezeken a napokon ne látogassanak el ide. Az ösvény tele van helyi családokkal és zarándokokkal, a remetekápolna pedig ilyenkor egy közösségi esemény középpontja, nem látványosság.

Ha éppen ezek egyikén vagy a parton, élvezd a hangulatot Bermeóban vagy Bakióban, Gaztelugatxére pedig egy másik napon gyere. A legjobb látogatási időről szóló útmutatónkban megtalálod a naptár többi részét.

Mit látsz a csúcson

A 241 lépcsőfok tetején a szigetecske egy kis terasszá szélesedik a templom körül. Erre számíts:

  • Maga a templom, egy egyszerű épület, amelyet az 1978-as tűzvész után újjáépítettek. A Wikipédia szerint a kis templom többnyire zárva van, így egy átlagos napon talán csak kívülről látod; az ünnepnapi misékre nyitják ki.
  • A harang a homlokzaton, amelyet a szerencséért háromszor kongatnak meg.
  • A lábnyom az utolsó lépcsőfokon.
  • Egy kis menedék a remetekápolna mellett, ahol elbújhatsz a szél elől.
  • A kilátás: az egész part Bakiótól a Matxitxako-fokig, a parttól távolabb az Akatx szigetecske, és körös-körül a Kantábriai-tenger.

Felfelé menet figyeld a keresztút stációit, amelyek az ösvény mentén állnak.

Egy élő szentély tisztelete

Gaztelugatxe egyszerre védett táj és istentiszteleti hely. A védett területen tilos a kempingezés, a mászás, a tűzrakás, a zajongás, a szemetelés, a búvárkodás, a kijelölt helyeken kívüli autózás és parkolás, valamint a drónozás. A templomban és körülötte úgy viselkedj, mint bármely kápolnában: beszélj halkan, ne mássz fel a falakra, és ne vidd el és ne mozdítsd el a felajánlásokat. Ha éppen istentisztelet vagy családi összejövetel zajlik, adj neki teret.

A szikla élővilága

A történelem csak egy része annak, amit a tartományi önkormányzat óv. Természeti gazdagsága és sérülékenysége miatt Gaztelugatxét 1998-ban védett biotóppá nyilvánították, 2023-ban természeti emlékké minősítették át, 2013-ban pedig a Natura 2000 hálózat része lett. A parttól távolabb fekvő Akatx szigetecske a tengeri madarak menedéke, köztük a viharfecskéé, amelyet erős viharok idején kívül nagyon nehéz megpillantani. Kiemelkednek még a sárgalábú sirályok, a kúszókárókatonák és a vándorsólymok, a Matxitxako-fok sziklafalain pedig az Armeria euskadiensis él, egy csak a baszk tengerparton előforduló növény.

Többet megtudni Bermeóban

Ha magával ragad a történet, tölts egy órát Bermeóban. A 2026. június 23-án az óvárosban megnyílt Gaztelugatxe Központ, néhány méterre a San Juan kaputól, ahol a régi út Gaztelugatxe felé kezdődött, a természeti emlék élővilágát, történetét és hagyományait mutatja be. Hétköznap 10:00–15:00 és 16:00–18:00 között, vasárnap és ünnepnapokon 10:00–14:00 között tart nyitva, hétfőn és szeptember 9-én zárva van; Bermeo turisztikai oldala szerint a szezonja június 23-tól szeptember 30-ig tart.

A közelben keresd meg Szent János első lábnyomát a San Juan boltív alatt, amely az óvárosi fal hét kapuja közül az egyetlen, amely még áll, és nézd meg a tenger alatti Szűz Mária másolatát a San Francisco templomban. Az egynapos kirándulásokról szóló útmutatónk megmutatja, hogyan illesztheted bele Bermeót egy tengerparti napba.

Látogatás a történettel a fejedben

Hogy a legtöbbet hozd ki a látogatásból:

  • Gyere korán vagy későn, amikor megállhatsz a hídon, és tömeg nélkül elképzelheted az ostromot.
  • Keresd a keresztút stációit mászás közben, és a lábnyomot az utolsó lépcsőfokon.
  • Használd a hangos útikalauzt. A tartományi önkormányzat kínál egyet a látogatáshoz, és séta közben háttérinformációkkal szolgál.
  • Válassz olyan túrát, amely időt hagy a lépcsőre, ha inkább idegenvezetővel mennél. A remetekápolnát is magukban foglaló túrák időt hagynak a mászásra és a harangozásra.

A belépésről és a 241 lépcsőfokról szóló útmutatónk a jegyeket és magát a gyalogutat mutatja be.

Gyakori kérdések

Milyen régi a gaztelugatxei remetekápolna?

Az első remetelak feltehetően a 9. századból való, és egy 1053-as oklevél már említi. A mai épület rekonstrukció: legutóbbi nagy újjáépítése 1983-ban fejeződött be, egy 1978-as tűzvész után.

Be lehet menni a remetekápolnába?

Általában nem. A kis templom többnyire zárva van, és az ünnepnapjain nyitják ki misére: június 24-én, július 31-én, augusztus 29-én és december 30-án.

Miért kongatják meg háromszor a harangot?

A hagyomány szerint ha háromszor megkongatod a remetekápolna harangját, az szerencsét hoz, és elűzi a gonosz szellemeket.

Vár volt Gaztelugatxe?

A neve jelentheti azt, hogy „várszikla”, és a szigetecskét erősségként használták. 1334-ben a védők több mint egy hónapig kitartottak XI. Alfonz kasztíliai királlyal szemben.

Megtámadta Francis Drake Gaztelugatxét?

A tartományi önkormányzat szerint állítólag ő gyújtotta fel a remetekápolnát a 16. század végén; Bizkaia turisztikai oldala 1596-ra teszi a támadást.

Mi történik június 24-én?

Szent János ünnepén zarándoklat (romería) és zarándokok érkeznek Bermeóból és messzebbről, és virágokat ajánlanak fel a tengerfenéken álló Szűz Mária-szobornak. A turistáknak azt tanácsolják, hogy aznap ne jöjjenek.