A gaztelugatxei remetekápolna: történelem, legendák és ünnepnapok
A San Juan de Gaztelugatxe tetején álló remetekápolna sokkal régebbi, mint amilyennek látszik. Az első templom a sziklán feltehetően a 9. századból való; a 12. században kolostor lett, a 14. század háborúiban erőd, a 16. században kalózok célpontja, és sokszor leégett, majd újjáépült, legutóbb egy 1978-as tűzvész után. Ma is élő istentiszteleti hely, amely Bermeo halászaihoz és a környező falvakhoz kötődik, és vannak ünnepnapok, amikor a helyiek ezrével járják végig az ösvényt. Ez az útmutató ezt a történetet meséli el, és megmutatja, mit jelent mindez a látogatásodra nézve: mit látsz a csúcson, milyen hagyományok állnak a harang és a lábnyom mögött, és az év mely napjai tartoznak a helyiekhez.
A remetekápolna röviden
- Védőszent: Keresztelő Szent János; a Wikipédia szerint a kis templomot Szent János fővétele tiszteletére nevezték el.
- Eredet: az első remetelak feltehetően a 9. századból való, és a 12. században kolostor lett belőle.
- A mai épület: nem az eredeti. Csaták és tűzvészek miatt sokszor újjá kellett építeni, legutóbbi nagy újjáépítése 1983-ban fejeződött be.
- Település: San Juan de Gaztelugatxe Bermeóhoz tartozik, bár Bakióhoz van közelebb, egyházi szempontból pedig a bakiói San Pelayo plébániához.
- Feljutás: egy kőhíd és egy 241 lépcsőfokos lépcső köti össze a szigetecskét a parttal.
- Misenapok: június 24., július 31., augusztus 29. és december 30.
Mit jelent a név
A név elárulja, hogyan látták mindig az emberek ezt a sziklát. A tartományi önkormányzat szerint a Gaztelugatxe a Gaztelu-aitz, azaz „várszikla” kifejezésből eredhet. Egy 1053-as oklevél Sancti Johannis de Castiellónak, vagyis a Vár Szent Jánosának nevezi a remetekápolnát, amikor Íñigo López, Bizkaia ura és felesége, Toda Ortiz a San Juan de la Peña-i kolostornak adományozta. Akár volt itt valaha vár a szó szokásos értelmében, akár nem, a szigetecske fekvése természetes erősséggé tette, és annak is használták.
Remetelak, aztán kolostor
Az első remetelakot a sziklán feltehetően a 9. században építették, és a 12. században kolostor lett belőle. A teraszon és a remetekápolna belsejében 9. és 12. századi középkori sírokat találtak, vagyis a helyet jóval azelőtt használták, hogy a lépcső híressé vált volna.
A kolostor nem maradt fenn sokáig. A Baszk Turisztikai Hivatal szerint két évszázaddal azután, hogy kolostorrá vált, a szerzetesek elhagyták, és minden értéket magukkal vittek.
Néha olvasni, hogy a remetekápolnát a templomosok alapították. Bizkaia turisztikai oldala megismétli ezt a hagyományt, de a Wikipédia rámutat, hogy ez lehetetlen: a rendet csak 1119-ben alapították, a templomot pedig már korábbi iratok is említik.
Erőd a tengeren
A szigetecske nemcsak az imádság helye volt. A tartományi önkormányzat szerint a remetekápolnának védelmi szerepe is volt, a Bizkaiai Uradalom hatalmát óvta. Leghíresebb pillanata 1334-ben jött el, amikor XI. Alfonz kasztíliai király ostrom alá vette Gaztelugatxét, hogy elfogja Juan Núñez de Larát, aki más bizkaiai lovagokkal együtt tartotta a sziklát. A védők több mint egy hónapig kitartottak a támadásokkal szemben.
A korabeli királyi krónika, amelyet az önkormányzat idéz, nagyon erősnek írja le a sziklát, amelyet egyetlen szűk bejárat kivételével mindenhol tenger vesz körül, és feljegyzi, hogy a király, amíg ott volt, nem tudta bevenni. Ha ma a hídon állsz, könnyű megérteni, miért: csak egyetlen út vezet fel, és az nagyon keskeny.
Az ostrom Bermeón is nyomot hagyott. 1334-ben, Gaztelugatxe ostroma idején XI. Alfonz elrendelte, hogy Bermeót fallal vegyék körül; ennek a falnak a San Juan kapujánál kezdődött a régi út Gaztelugatxe felé.
Kalózok és tűzvészek
Egy elszigetelt, tenger ostromolta szikla óhatatlanul vonzotta a fosztogatókat, akik kincset sejtettek odabent. A tartományi önkormányzat szerint a 16. század végén az angol kalóz, Sir Francis Drake állítólag felgyújtotta a remetekápolnát, La Rochelle-i hugenották pedig elfoglalták Izarót és Gaztelugatxét, mindent elraboltak, amit találtak, és a remetét a szikláról a mélybe vetették. A részletekben a beszámolók eltérnek: Bizkaia turisztikai oldala 1596-ra teszi Drake támadását, és azt írja, hogy az emberei megölték a remetét.
A legutóbbi katasztrófa jóval közelebb van hozzánk. Az önkormányzat feljegyzése szerint 1978-ban a remetekápolnát felgyújtották, és az elpusztult, legutóbbi nagy újjáépítése pedig 1983-ban fejeződött be. Amit ma a csúcson látsz, az ez az újjáépített templom, egy olyan helyen, amelyet korábban is sokszor újjáépítettek.
A környező partnak saját háborús története is van. A Matxitxako-fok előtt 1937. március 5-én vívott tengeri csatában a Baszk Haditengerészet 35 tengerésze halt meg a felkelők Canarias cirkálója elleni harcban.
A halászok szentje
San Juan de Gaztelugatxe mindenekelőtt a tengerhez tartozik. Bizkaia turisztikai oldala leírja a bent található fogadalmi ajándékokat: a tengerből megmenekült tengerészek felajánlásait, felajánlásként otthagyott hajómodelleket és hajótörés előtt álló hajókat ábrázoló festményeket.
Bermeo halászhajói ma is a vízről tisztelegnek a szent előtt. A tonhalszezon kezdetén a halászok és a neskatillák, vagyis a kikötőben dolgozó asszonyok Gaztelugatxéhez mennek, hogy jó egészséget, jó időt és jó fogást kérjenek. A szertartást a tengeren is elvégzik: a hajók a szerencséért háromszor bal felé és háromszor jobb felé megkerülik Gaztelugatxét, és a tartományi önkormányzat szerint ugyanez történik, amikor egy új hajót vízre bocsátanak.
A veszély valódi volt. A közeli Matxitxako-fok előtt 1878 nagyszombatján, délben egy hurrikán 14 hajót és 3 kisebb csónakot borított fel, és 85 bermeói tengerész fulladt a vízbe. 1912. augusztus 12-ről 13-ra virradó éjjel egy galerna nevű vihar 116 bermeói ember életét követelte. Ennek fényében a remetekápolnában függő hajómodellek nem puszta díszek.
A harang és a lábnyom
A lépcső tetején két hagyomány fogad.
A harang. A hagyomány szerint háromszor kell megkongatnod a remetekápolna harangját a szerencséért és a gonosz szellemek elűzéséért. Forgalmas napokon sorra számíts.
A lábnyom. A legenda szerint Keresztelő Szent János mindössze három lépéssel jutott el Bermeóból a remetekápolnához, és négy lábnyomot hagyott maga után: a bermeói San Juan boltív alatt, az Itsasalde tanya mellett, a Burgoa-magaslaton és az utolsó lépcsőfokon a remetekápolna előtt. Az utolsó lépcsőfokon lévő nyomot láthatod is, és a tartományi önkormányzat szerint egy bevésett „San Juan” felirat van rajta. Bermeo turisztikai oldala hozzáteszi, hogy akinek a lába belefér a nyomába, annak az év hátralévő részében nem lesz tyúkszeme; Bizkaia turisztikai oldala szerint megérinteni szerencsét hoz.
Más hiedelmek is kötődnek a helyhez. Az önkormányzat szerint a hívők fejfájásra kérnek segítséget, és ilyenkor egy txapelát (baszk sapkát) vagy egy zsebkendőt hagynak itt, de alvászavarra vagy gyermekáldásért is fohászkodnak, utóbbi esetben babaruhát hagynak Szent Anna képe lábánál.
A tenger alatti Szűz Mária
A remetekápolna történetének egy része a víz alatt van. 1963-ban a Begoñai Szűz Mária, Bizkaia védőszentjének szobrát a tengerfenékre helyezték, a szigetecske lábánál lévő egyik természetes ív alá. A Wikipédia szerint 10 méter mélyen van, búvárok kezdeményezésére tették oda. Az ösvényről nem látod, de a tenger alatti Szűz Mária másolata megtalálható a bermeói San Francisco templomban, és június 24-én virágokat ajánlanak fel a szobornak.
Fontos, hogy a természeti emlék területén ma már tilos a búvárkodás, és a kagyló- és tengeri herkentyűgyűjtés is.
Az év ünnepnapjai
Több ünnep része egy, a környező falvakból induló látogatás a remetekápolnához, és mindegyik más-más közösséghez tartozik.
| Dátum | Ünnep | Kik jönnek |
|---|---|---|
| Június 24. | Keresztelő Szent János | Hagyományos zarándoklat (romería), Bermeóban különösen népszerű |
| Július 31. | Loyolai Szent Ignác | Zarándoklat Arrieta faluból |
| Augusztus 29. | San Juan Degollado | Zarándoklat Bakióból; Bermeo tanácsa is eljön |
| December 30. | Évzáró mise | Helyi hívők |
Június 24. a legnagyobb ünnep. Bermeo turisztikai oldala szerint a baszk tengerparton Gaztelugatxe a zarándokok által leglátogatottabb hely, és június 24. a legfontosabb nap. A tartományi önkormányzat tömegekről ír, amelyek azért zarándokolnak ide, hogy fogadalmukat teljesítsék, vagy egyszerűen hálát adjanak a szentnek.
Augusztus 29-ének a vallási mellett közéleti oldala is van. Nagyjából a 17. századtól Bermeo városi tanácsa körmenetben vonult Gaztelugatxéhez, Izaróhoz és Demikuhoz, hogy kinyilvánítsa joghatóságát, és a tanács ma is minden évben augusztus 29-én kimegy Gaztelugatxéhez. Ugyanezen a napon érkezik a zarándoklat Bakióból, ahol ilyenkor tartják a San Juan Degollado ünnepségeket.
Misét néhány további napon is tartanak a remetekápolnában. A tartományi önkormányzat Szent János ünnepén kívül kettőt említ, július 31-ét és december 30-át, Bermeo turisztikai oldala viszont a bermeói városi tanács körmenetének napját is beszámítja, és négy misenapot sorol fel: június 24., július 31., augusztus 29. és december 30.
Érdemes ünnepnapon menni?
Valószínűleg nem, hacsak nem éppen az ünnep miatt mész. A tartományi önkormányzat június 24-ét, július 31-ét, augusztus 29-ét, augusztus 31-ét és december 30-át a helyi társadalmi és kulturális ünnepségeknek tartja fenn, és azt kéri a turistáktól, hogy ezeken a napokon ne látogassanak el ide. Az ösvény tele van helyi családokkal és zarándokokkal, a remetekápolna pedig ilyenkor egy közösségi esemény középpontja, nem látványosság.
Ha éppen ezek egyikén vagy a parton, élvezd a hangulatot Bermeóban vagy Bakióban, Gaztelugatxére pedig egy másik napon gyere. A legjobb látogatási időről szóló útmutatónkban megtalálod a naptár többi részét.
Mit látsz a csúcson
A 241 lépcsőfok tetején a szigetecske egy kis terasszá szélesedik a templom körül. Erre számíts:
- Maga a templom, egy egyszerű épület, amelyet az 1978-as tűzvész után újjáépítettek. A Wikipédia szerint a kis templom többnyire zárva van, így egy átlagos napon talán csak kívülről látod; az ünnepnapi misékre nyitják ki.
- A harang a homlokzaton, amelyet a szerencséért háromszor kongatnak meg.
- A lábnyom az utolsó lépcsőfokon.
- Egy kis menedék a remetekápolna mellett, ahol elbújhatsz a szél elől.
- A kilátás: az egész part Bakiótól a Matxitxako-fokig, a parttól távolabb az Akatx szigetecske, és körös-körül a Kantábriai-tenger.
Felfelé menet figyeld a keresztút stációit, amelyek az ösvény mentén állnak.
Egy élő szentély tisztelete
Gaztelugatxe egyszerre védett táj és istentiszteleti hely. A védett területen tilos a kempingezés, a mászás, a tűzrakás, a zajongás, a szemetelés, a búvárkodás, a kijelölt helyeken kívüli autózás és parkolás, valamint a drónozás. A templomban és körülötte úgy viselkedj, mint bármely kápolnában: beszélj halkan, ne mássz fel a falakra, és ne vidd el és ne mozdítsd el a felajánlásokat. Ha éppen istentisztelet vagy családi összejövetel zajlik, adj neki teret.
A szikla élővilága
A történelem csak egy része annak, amit a tartományi önkormányzat óv. Természeti gazdagsága és sérülékenysége miatt Gaztelugatxét 1998-ban védett biotóppá nyilvánították, 2023-ban természeti emlékké minősítették át, 2013-ban pedig a Natura 2000 hálózat része lett. A parttól távolabb fekvő Akatx szigetecske a tengeri madarak menedéke, köztük a viharfecskéé, amelyet erős viharok idején kívül nagyon nehéz megpillantani. Kiemelkednek még a sárgalábú sirályok, a kúszókárókatonák és a vándorsólymok, a Matxitxako-fok sziklafalain pedig az Armeria euskadiensis él, egy csak a baszk tengerparton előforduló növény.
Többet megtudni Bermeóban
Ha magával ragad a történet, tölts egy órát Bermeóban. A 2026. június 23-án az óvárosban megnyílt Gaztelugatxe Központ, néhány méterre a San Juan kaputól, ahol a régi út Gaztelugatxe felé kezdődött, a természeti emlék élővilágát, történetét és hagyományait mutatja be. Hétköznap 10:00–15:00 és 16:00–18:00 között, vasárnap és ünnepnapokon 10:00–14:00 között tart nyitva, hétfőn és szeptember 9-én zárva van; Bermeo turisztikai oldala szerint a szezonja június 23-tól szeptember 30-ig tart.
A közelben keresd meg Szent János első lábnyomát a San Juan boltív alatt, amely az óvárosi fal hét kapuja közül az egyetlen, amely még áll, és nézd meg a tenger alatti Szűz Mária másolatát a San Francisco templomban. Az egynapos kirándulásokról szóló útmutatónk megmutatja, hogyan illesztheted bele Bermeót egy tengerparti napba.
Látogatás a történettel a fejedben
Hogy a legtöbbet hozd ki a látogatásból:
- Gyere korán vagy későn, amikor megállhatsz a hídon, és tömeg nélkül elképzelheted az ostromot.
- Keresd a keresztút stációit mászás közben, és a lábnyomot az utolsó lépcsőfokon.
- Használd a hangos útikalauzt. A tartományi önkormányzat kínál egyet a látogatáshoz, és séta közben háttérinformációkkal szolgál.
- Válassz olyan túrát, amely időt hagy a lépcsőre, ha inkább idegenvezetővel mennél. A remetekápolnát is magukban foglaló túrák időt hagynak a mászásra és a harangozásra.
A belépésről és a 241 lépcsőfokról szóló útmutatónk a jegyeket és magát a gyalogutat mutatja be.
Gyakori kérdések
Milyen régi a gaztelugatxei remetekápolna?
Az első remetelak feltehetően a 9. századból való, és egy 1053-as oklevél már említi. A mai épület rekonstrukció: legutóbbi nagy újjáépítése 1983-ban fejeződött be, egy 1978-as tűzvész után.
Be lehet menni a remetekápolnába?
Általában nem. A kis templom többnyire zárva van, és az ünnepnapjain nyitják ki misére: június 24-én, július 31-én, augusztus 29-én és december 30-án.
Miért kongatják meg háromszor a harangot?
A hagyomány szerint ha háromszor megkongatod a remetekápolna harangját, az szerencsét hoz, és elűzi a gonosz szellemeket.
Vár volt Gaztelugatxe?
A neve jelentheti azt, hogy „várszikla”, és a szigetecskét erősségként használták. 1334-ben a védők több mint egy hónapig kitartottak XI. Alfonz kasztíliai királlyal szemben.
Megtámadta Francis Drake Gaztelugatxét?
A tartományi önkormányzat szerint állítólag ő gyújtotta fel a remetekápolnát a 16. század végén; Bizkaia turisztikai oldala 1596-ra teszi a támadást.
Mi történik június 24-én?
Szent János ünnepén zarándoklat (romería) és zarándokok érkeznek Bermeóból és messzebbről, és virágokat ajánlanak fel a tengerfenéken álló Szűz Mária-szobornak. A turistáknak azt tanácsolják, hogy aznap ne jöjjenek.